Swami Vishnu-devanandát igazán nagy mesternek tartom, nemcsak a jógát, annak oktatását hozta el nekünk nyugatra, hanem a békéért tett laza mozdulataival töprengésre késztette a nyugati emberek zömét, beleértve államfőket és politikusokat is.
Szeretném megosztani veletek a Vishnu-devananda által írt kifejtést a Jóga kézikönyvéből idézve:
“Napjainkban, sokkal inkább, mint bármikor az emberiség története folyamán a Nyugat embere olyan erő stresszhatásoknak és feszültségeknek van kitéve, amelyet már nem tud az ellenőzése alatt tartani. Ezrek és ezrek reménykednek hiába abban, hogy nyugtatók, altatók vagy alkohol segítségével sikerül legyőniük a stresszt. A jóga, a legőibb élet-tudomány, megtanít minket arra, hogyan tudjuk uralmunk alá vonni a stresszt – nemcsak fizikai, hanem szellemi és lelki síkon egyaránt. Az emberi testet egy autóhoz hasonlíthatjuk. Minden autónak öt dologra van szüksége ahhoz, hogy jól menjen: olajozásra, hűésre, elektromos áramra, üzemanyagra és egy nyugodt, tisztafejűvezetőe a kormánykerék mögött. A jógában az ászanák, vagy pózok megolajozzák a testet – 1.helyes testgyakorlás –. Általuk az izmok és ízületek rugalmassá válnak, belsőszervek műödése javul és a vérkeringés is megélénkül anélkül, hogy bármikor fáradtságot éreznénk. A testet a relaxáció hűti le – 2.helyes relaxáció –, míg a pránájáma, vagy másnéven jógalégzés – 3.helyes légzés – biztosítja a pránát, vagyis az elektromos áramot. Az üzemanyagot a megevett étel – 4.helyes táplálkozás –, a megivott folyadék és a beszívott levegőszolgáltatja. Végül itt van a meditáció – 5.helyes hozzáállás és meditáció –, amely lecsillapítja és megtisztítja az elmét, testünk vezetőjét. Meditációval képes lesz az ember először uralkodni, majd teljes egészében felülkerekedni a testén – azaz a fizikai járművén.
Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idő, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges – mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány. Végtére is lélegezni mindnyájunknak kell, bármilyen életút van kijelölve számukra. És egyikünk sem úszhatja meg ízületi gyulladás nélkül, ha helytelenül táplálkozik. Megtanulhatunk meditálni egy virágon, a Dávid-csillagon, a Kereszten, vagy akár Rámán vagy Krisnán. A koncentáció tárgya lehet különböző de a technikája mindig ugyanaz marad. Az elsőjógik két alapvetőkérdésre keresték a választ: “Hogyan szabadulhatok meg a fájdalomtól?” és “Hogyan győhetem le a halált?”. Fölfedezték, hogy az ászanákkal az ember úrrá lehet a fizikai fájdalmon, a pránájámával a lelki gyötrelmeken, a meditációval pedig felismerheti, hogy ki is ővalójában. A nevek és formák alkotta hamis identitás kötelékébő kiszabadulva felülemelkedhet a testén és megtalálhatja avalódi, halhatatlan Én-t. Láthatjuk tehát, hogy a jóga a test edzésével kezdőik, és annak legyőésével végzőik.
A jóga nem elméleti, hanem gyakorlati tudomány. Ha valaki még soha életében nem kóstolta a mézet, hiába próbálják győködni mások, hogy az milyen édes, milyen jó, addig nem fogja megérteni, amíg őmaga is ki nem próbálja. Kezdje el a jógázást, és meglátja, mennyi csodálatos élményt nyújt majd.”
Swami Vishnu-devananda
